Szeptember 26-án, szerdán du. 3 órakor a magyar zenei felsőoktatási intézmények koncertje

A magyarországi zenei felsőoktatási intézmények részvételével
délutáni koncert a győri Akadémiai Nap keretében
2018. szeptember 26. szerda du. 3 órakor
az Egyetemi Hangversenyteremben


Széchenyi István Egyetem, Művészeti Kar
          Déri György – gordonka
          Alszászy Gábor – zongora
                   Weiner Leó: Románc

Debreceni Egyetem, Zeneművészeti Kar
          Pless Attila - zongora
                   Bartók Béla: Este a székelyeknél
                   Liszt Ferenc: Esti harmóniák - transzcendens etűd

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
          Kertesi Ingrid - ének
          Alszászy Gábor – zongora
              Schumann dalok

Pécsi Tudományegyetem, Művészeti Kar
          Hidas Frigyes: Fantázia trombitára és zongorára  
                Solymosi Péter - trombita,
                Huszics Ibolya - zongora
         
Miskolci Egyetem, Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
          Birtalan Zsolt – zongora
              Chopin: Barcarolle op.60  
               
Szegedi Tudományegyetem, Zeneművészeti Kar
          Szecsődi Ferenc - hegedű
          Benedekfi István – zongora
                 Hubay Jenő: Carmen fantázia brillante


 A belépés díjtalan!

Tovább

Szeptember 26-án, szerda este 7 órakor a 25. Akadémiai Napon a Symphonic Band koncertje

Szeptember 26-án, szerdán este 7 órakor  a győri Akadémiai Nap záró gálakoncertjén

az Egyetemi Hangversenyteremben (volt zsinagóga, Kossuth u.5)

intézményünk fúvószenekara, a Győr Symphonic Band játszik

 

A műsor:

 

Philip Sparke: Concert Prelude

Farkas Ferenc: Timon of Athens

Frank Ticheli: Amazing Grace

Andre Waignein: Diagram

Steven Reineke: Pilatus (Mountain of Dragons)

 

Vezényel: Szabó Ferenc

Képtalálat a következőre: „győr symphonic band”

Tovább

Október 18-án, csütörtökön 18 órakor Gábor József emlékkoncert

Egy éve hunyt el tragikus hirtelenséggel szeretett kollégánk Gábor József. Emlékére minden évben emlékkoncertet tartunk  a zsinagógában.

A műsor:

J.S. Bach: c-moll versenymű két zongorára                                                                   

Várayné Szűts Katalin és Vitályos Balázs - zongora

 

J. S. Bach: Ária a 21. kantátából - Seufzer Tränen     

Bégány Csenge – ének, Siska Ádám – zongora                                                                  

 

Richard Strauss:  Andante
Endrődy Sándor – kürt, Lóránt Zsuzsanna – zongora                                               

 

Poulenc: Hegedűszonáta II. tétel 
Gerencsér Zoltán- hegedű, Siska Ádám  - zongora                                                    

Messiaen: Kvartett az idők végezetére- Madarak szakadéka
Anderkó Dániel – klarinét                                                                                                

 

Poulenc: A szeretet útjai

Radvan Eszter – ének, Lóránt Zsuzsanna – zongora

 

J.S. Bach: Nun komm, der Heiden Heiland - korálelőjáték
 Fehérvári Ágnes – fuvola,  Siska Ádám – zongora                                                                                                                                                      
 
Benedikt Burghardt: Movimento – Hommage á Bartók                                             
Zétényi Tamás – gordonka, Vitályos Balázs - zongora  

 

Kodály: A csitári hegyek alatt                            

Szabó Alexa  - ének, Siska Ádám - zongora                                                                         

 

Louis Andriessen: Szonáta

Ittzés Gergely – fuvola, Lóránt Zsuzsa – zongora                                           

Gábor József Hajdúnánáson születt 1945. július 20-án. Szüleinek egyetlen gyermeke volt. Édesapja és édesanyja Budapestre költözésük után a Vakok Iskolájában dolgoztak nevelőként. Szüleinek példája és saját korlátozott látása tette érzékennyé a testileg – lelkileg sérült embertársak problémái iránt. Egész életében támogatott minden alapítványt, mely beteg vagy hátrányos embereken, elhagyott állatokon segített. Szülei amatőr muzsikusok voltak, a zeneelmélet alapjait éppen édesapjától tanulta meg.  Hamar kiderült, hogy zenésznek született, és a zongora lesz az ő hangszere.  A pályaválasztás kezdeteiről így emlékezett: “Sosem volt kérdés, hogy milyen hangszert válasszak. Igaz, hegedültem pár hónapig, de az nem vált be. Kezdettől fogva vonzott a zongorában rejlő improvizációs lehetőség, a blattolás izgalma, a sokszólamúság. Az általános iskola második osztályában kezdtem előképzőbe járni, harmadiktól pedig hat éven keresztül tanultam zongorázni a kőbányai zeneiskolában. Ezután kerültem a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskolába Zempléni Kornélhoz, később a Zeneakadémián is nála tanultam.”

1969-ben szerzett zongoraművészi- és tanári diplomát,  a főtárgytanárok közepes zongoristának tartották.   Ő tudta, és tanárai is látták, hogy nem szólistának született. Erről később így mesélt: “A szólista pálya igazából sohasem vonzott. A kamaramuzsika, a kíséret, az együtt zenélés szenvedélye már konzis koromban kialakult. Ahogy az imént említettem, a zongorának is a többszólamúsága fogott meg, ami a kamarazenében még inkább jelen van, hiszen még több hangszer társul az amúgy is sokszólamú instrumentumhoz.”

A végzés után megkereste őt Jancsovics Antal, a győri Zeneművészeti Szakiskola akkori igazgatója, hogy zongorakísérőre van szüksége. Örömmel vállalta a felkérést, és Győrbe költözött. Hirtelen nyakába szakadt az összes vonós hangszer kísérése, de közben rendszeresen próbált budapesti zenész barátaival is. A győriek megszerették, és otthonra lelt ott is az emberek szívében. Jancsovics távozása után őt nevezték ki igazgatónak 1972-ben. Abban az időben még egy épületben volt a Szakiskola és a pár évvel korábban elindult Zenetanárképző Intézet. Természetes volt, hogy a főiskolás hallgatókat is tanította. 1987-ben átkerült a Tanárképzőbe, és a nyugdíjba vonult Németh Gusztáv igazgatói posztját vette át. A közben eltelt 17 évben felfedezte őt a hangszeres szakma. Az ország vezető szólistái kérték őt rendszeresen kísérőnek, különösen a fuvola-, hegedű és dalirodalom jó ismerőjeként tartották számon. Tehetséges fiatalok hívták zongora kísérőnek itthoni és külföldi nemzetközi versenyekre. Többször választották őt a versenyek legjobb korrepetítorának. Gábor József sok CD felvételt készített az ország vezető hangszeres szólistáival és rengeteg rádiófelvétel őrzi fantasztikus zongorakísérő kvalitásait. Az egész ország megismerhette őt a Virtuózok televíziós vetélkedőben: a válogatókon a jelentkezők egyik állandó zongorakísérője volt. Szívvel-lélekkel segítette a munkájukat és mindemellett fáradhatatlanul figyelte a fiatalok minden rezdülését, hogy a lehető legjobb formájukat mutathassák az egyedülálló műsorban. Elég volt meglátniuk őt a folyosón, máris biztonságban érezték magukat és arcukon szétterülő mosollyal üdvözölték…

Állandóan úton volt. Mikor érdeklődtek nálunk egy szerződés miatt személyes adatairól, lakhelynek a MÁV-ot mondtuk viccesen – félig komolyan. Reggel 8-kor próbált Győrben a hallgatóival, délben már ment a Zeneakadémiára egy másikra, és este már ismét Győrben tanított, vagy kísérte a Győri Leánykart. Vagy éppen fordítva… 

Mikor azt kérdezték tőle, honnan van ez a hihetetlen tudása a világról, mindig azt válaszolta: Budapesten és Győrben is van lakásom, a körülmények jók, ami igen fontos. A vonatozás pedig kifejezetten hasznos időtöltésre „kényszerít": nem nagyon lehet az olvasáson kívül mást csinálni. Persze lehet memorizálgatni, darabokat átismételni, de elsősorban irodalmi ismereteim jelentős részét köszönhetem ezeknek az utazásoknak, valamint a hírekről is ekkor értesülök. Úgy gondolom, amúgy kevesebb időm jutna olvasásra.”

 Fantasztikusakat lehetett vele beszélgetni a Budapest- Győr közötti másfél órányi vonat utakon. Kiderült, hogy nyitott szemmel figyeli a világot, nincs olyan része életünknek, mely után ne érdeklődne, és amelyről ne lenne véleménye. Akkor volt a legboldogabb, ha a beszélgetés során valami közös érdeklődésre derült fény, legyen az sport, irodalom, pedagógia, közélet vagy zenei szakterület. Aki nem tudta róla, mindenkit meglepett a tény, hogy évtizedekig aktív futballbíróként is tevékenykedett. Erről így beszélt: „Harmincöt éven át, az aranysípig bezárólag voltam futballbíró, persze csak magyarországi meccseket vezettem. Azt hiszem, ez kiegészítő mozgásnak is jó volt. Gyerekkoromban mindig is inkább a bírót figyeltem szenvedélyesen és nem a meccset. Ez nem szokásos dolog, hisz a játékvezetőt vagy szidni szokták, vagy figyelemre sem méltatják. A pályák tartozékai vagyunk, érdekes módon veszünk részt a játékban. Szoktam azon gondolkodni, hogy a kísérés és a játékvezetői tevékenység valahol rokonok. Mindkettőnek érezni kell a ritmusát, a játékosokkal egyfajta kommunikációban kell lennünk, noha nem szabad beszélnünk, hiszen azt az ellenőr sem nézi jó szemmel, és muzsikálás közben sem szavakkal tesszük ezt.

Nem volt a klasszikus értelemben vett igazgató. Nem szabott irányt, nem adta ki a munkát és nem ellenőrizte. A minden s mindenki iránti jóindulatú figyelme, az egyensúlyteremtés virtuóz képessége, de legfőképpen a végtelen, mindenkire kiáramló szeretete és bizalma működtette az intézményt. Úgy volt hivatali előljárónk, hogy közben megmaradt barátunknak. Szívesen beszélgetett mindenkivel, de folyamatosan az volt az érzésünk: menne már… ment, s leült a zongorához. Ha oda megérkezett, otthon érezte magát; és minden hallgatójával - legyen az diák, tanár vagy közönség - meg akarta osztani ezt az otthonérzést a zenében. Sokan láthattuk utánozhatatlan gesztusait, ahogy a zongoránál ül, és rásimul a hangszerre, ahogy egybeforr a hangokkal, amit a kottában lát, és amit a partnerétől hall, kezének puha rugalmas mozdulataival, hogy a látszólag eszköztelen előadásból lélegzetelállító katarzist faragjon.

Nem válogatott: bárkivel szívesen dolgozott, függetlenül attól, milyen képzési szinten tart, zeneiskolástól egyetemistáig, felvételiző vagy versenyző, fiatal vagy idős, profi vagy amatőr. Az adás volt az élete, és zavarban volt, ha ő is kapott valamit. Pedig számos elismerésben részerült Győr városától és a Széchenyi István Egyetemtől, de talán legértékesebb kitüntetése a szakma által -  zongorakísérőnek először – adott Liszt-díj. Erről így nyilatkozott: „Nagyon nagy meglepetés volt számomra, mivel általában szólisták kapják a díjakat. Egyben kicsit kellemetlenül éreztem magam, hiszen rengeteg olyan idősebb vagy akár fiatalabb kollégát tudnék említeni, aki már rég rászolgált volna egy ilyen elismerésre, de nevük mégsem került még ennyire előtérbe. Pedig a korrepetitorság is egy igen fontos szolgáltatás, a szó legnemesebb értelmében.”

Azt hisszük, Gábor József boldog ember volt. Azt tehette egész életében, amit a legjobban szeretett, és úgy tehette, ahogy ő akarta. Tele volt szeretettel, és mindig voltak körülötte emberek, akiket szerethetett. Zongorázásán keresztül a szeretet adás volt az élete. Teréz anya módján segítette és karolta fel a testi-lelki rászorultakat. Egy interjúban így foglalta össze pályáját és életét: „Én mindenképpen adni szeretek. Amikor kapok, mindig zavarba jövök. Az már mindegy, hogy a közönségnek adni, vagy a kamarapartnernek, az ifjúságnak vagy a hallgatóknak, a lényeg egy: az adás. Költőibben szeretetnek mondanám.”

Tovább

November 5-én, hétfőn du. 6 órakor Rigó Ronald zongorakoncertje

2018. november 5-én, hétfőn 18 órakor
Rigó Ronald zongoraművész szólóestje a győri Egyetem Hangversenytermében (volt zsinagóga)


'' Rigó Ronald a fiatal generáció egyik legtehetségesebb zongoraművésze.
Nagyformátumú, magabiztos előadóművész, aki ördöngös virtuozitással, a bensőséges lírától a vulkanikus szenvedélyig tartó érzelmi skálával szólaltatja meg a darabokat.
Kifejezőkészségével szinte magnetizálja a közönséget.''


Műsor:

Fryderick Chopin : h-moll Scherzo
Liszt Ferenc : Rigoletto parafrázis
                   1.Mefisztó keringő
                   h-moll szonáta


A belépés díjtalan!

Tovább

Elérhetőség

Postacím:
Széchenyi István Egyetem
Művészeti Kar
9025 Győr, Kossuth L. u. 5.

Telefon:
+36 (96) 329-735 vagy +36 (96) 314-862

Fax:
+36 (96) 314-862

E-mail:
zene@sze.hu

Térkép

Megközelítés:
Tömegközlekedéssel - a Városháza előtt induló 1-es busszal
Gyalog a vasútállomástól / buszpályudvartól kb. 10 perces kényelmes sétával

Galéria

Művészeti Kar Eseménynaptára

Munkaszüneti nap 2018. október 22.
Munkaszüneti nap 2018. október 23.
Elektronikus ZH nap 2018. október 24.
Elektronikus ZH nap 2018. október 26.
Levelező oktatás kontaktóráinak időpontja 2018. október 26. 00:00 - 2018. október 27. 23:00