Aranydiplomások adatlapja

Az 50 évvel ezelőtt diplomát szerzettek 2012. szeptember 19-én, az Egyetem ünnepi szenátusi ülésén vehetik át aranydiplomájukat.

A diplomát egyénileg kell kérelmezni, a honlap "Letöltések" menűpontjában letölthető adatlappal. A kitöltött adatlapot a szükséges mellékletekkel kérjük, hogy Intézetünk címére (Széchenyi István Egyetem Varga Tibor Zeneművészeti Intézet, 9025 Győr Kossuth u. 5) küldjék el.

Tovább

Művészeti Kar alakult az Egyetemen

MŰVÉSZETI KAR ALAKULT A SZÉCHENYIN

https://www.youtube.com/watch?v=EWUIucjMbe8&feature=share

Januártól kilenc kara lett a győri Széchenyi István Egyetemnek: a jelenlegi nyolc mellé Palkovics László oktatási államtitkár december 21-én jelentette be a Művészeti Kar megalakulását. Az új kar alapját a Varga Tibor Zeneművészeti Intézet adja.

Kisalföld, 2016.12.22. újságcikk
Zsenák-Kiss Szimóna

A művészeti képzés fejlesztésére az adott lehetőséget Győrben, hogy a Széchenyibe olvadt az Apáczai Csere János-kar, ahol képző- és táncművészeti oktatás is folyik a tanítóképzés keretében. A művészeti kar három tanszékkel alakul: zenekari hangszerek tanszék, szólóhangszerek- és művészetelmélet tanszék, vizuális művészetek tanszék. Ez utóbbi teret adhat képző- és táncművészeti képzésnek, amely teljesen új irány lenne a Széchenyi számára, s a művészeti képzés kiteljesedését jelentené.

Ruppert István, a zeneművészeti intézet igazgatója, januártól az új kar dékánja ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A karrá fejlődés a több évtizedes zenei tevékenységünk, szakmai sikereink elismerése. Egyelőre a zene képezi a kar jelenét, az egyéb művészeti képzésekkel való bővítés a távolabbi jövő lehet. Most az építész- és tanítóhallgatók képző- és táncművészeti oktatása tartozik majd a vizuális művészetek tanszék profiljába, az azokat oktató, művészi diplomával rendelkező kollégák bázisa lesz.” Hozzátette ugyanakkor, hogy a képző- és táncművészek felsőfokú képzése távolabbi célkitűzés lehet, az újabb lehetőséget jelenthet a Széchenyi számára.

A többoldalú művészeti képzést az is indokolná, hogy Győrben működik az ország egyik legnívósabb tánc- és képzőművészeti általános és középiskolája. „Régi vágyunk teljesülne azzal, ha helyben lenne lehetősége diákjainknak arra, hogy továbbképezzék magukat. Partnerek vagyunk ebben, diákjaink nagy része nem menne el Győrből, ha itt szerezhetne művészi diplomát. A szakmát magas szinten művelő diákokat bocsátunk ki mind a képzőművészetet, mind a táncművészetet tekintve. Nemcsak Győr, hanem az egész Dunántúl művészeti bázisa vagyunk, amire lehet építeni felsőfokú intézményt” - vélekedett érdeklődésünkre Derczó Tibor, a Győri Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakgimnázium és Kollégium igazgatója. Kiss János, a Győri Balett igazgatója is az is ügy „támogatója”: „Nagyon boldog vagyok, hogy művészeti kar lesz Győrben, fontosnak tartom ezt a lépést. Az országban csak Budapesten folyik felsőfokú táncművészeti képzés jelenleg, de lenne Győrben is létjogosultsága. Az Audi-iskolában működik balettovi, itt van az ország egyik legjobb tánc- és képzőművészeti középiskolája is - ezek adnak egy utat, jól illeszkedne a táncművészet életpálya mdelljébe a helyi egyetemi képzés.”

Tovább

Ittzés Gergely búcsúztató szövege Gábor József temetésére

GÁBOR JÓZSEF legnagyobb szenvedélye az Igazság volt. Kevesen tudják, hogy ifjú korában, csupán érdeklődésből, bírósági tárgyalásokra járt be megfigyelőnek. Bár ő maga soha nem ítélt volna el senkit, izgatta az igazság kiderítésének a folyamata és azok a tényezők, amelyeknek ebben szerepe van. Közismertebb róla, hogy évtizedekig aktív futballbíró is volt. Ezen a pályán persze ítéleteket kellett hoznia: talán itt, ilyen játékos keretek között gyakorolta, hogy ő is döntéseket hozzon. Mindeközben azonban, más tekintetben, a zongorán minden billentése döntés volt, egyértelmű állásfoglalás, amely az adott pillanatban nem ismert ellentmondást. Aztán egy perc múlva képes volt annak ellenkezőjét is állítani – ugyanolyan meggyőző erővel.
Másokkal ellentétben, akiket a téma ennyire foglalkoztat, Jóska nem kívánt az Igazság bajnoka lenni, sőt igazságot tenni sem akart. Őt elsősorban a különböző nézőpontokban rejlő igazság érdekelte, és ezekkel szinte teljes odaadással tudott azonosulni. Ezért volt képes a legkülönbözőbb zenei elgondolásoknak is alárendelni magát, sőt maga állított érveket mögéjük. Ez tette őt olyan páratlanul hajlékony zongorista partnerré.
Bizonyára az igazság kérdésével függ össze az is, hogy Jóskát annyira lelkesítették a tények, adatok, információk; mindig próbált belőlük rendszert alkotni magának, legyenek azok sporteredmények, egy zenei verseny pontszámai, a harmóniamenet legapróbb mozzanatai, különböző nyelvek kifejezései vagy egyéb információk az élet és az emberek dolgairól. Kisfiús izgalommal gyűjtötte az adalékokat (még saját betegségéről is), mindeközben – szintén gyermeki – elfogulatlansággal követte az eseményeket. Életben és sportban, ha drukkolt is valakinek, az sose hozott ki belőle semmiféle rosszindulatot a többiekkel szemben. Mert lelke mélyén mindenkinek szurkolt. Ezt tette iskolaigazgatóként is: ebben a minőségében a legkisebb beavatkozás elve alapján hagyta működni a dolgokat - és azok működtek.
Nem hivalkodott vele, csak mintegy véletlenül derült ki néha-néha, milyen művelt és olvasott volt. A szellemi dolgokkal kapcsolatban is inkább nyitottságát és érdeklődését tapasztaltuk, mintsem elveit hangoztatta volna.

Cselekedetei azonban mégis valamiféle hitvallást sugalltak, amelyben a keresztényi segítőkészség és egy buddhista szerzetes derűs nyugalma egyesültek. Választott életvitelének köszönhetően ezeket az erényeket folyamatosan és sokakkal gyakorolhatta. Ő nem kényszerből mondott le a szólista karrierről, hanem elhivatottságból lett tanár és kamarazenész-korrepetitor. Miközben korrepetált (azaz fogyhatatlan türelemmel "együtt ismételt" velünk), úgy kísért, mint egy felvilágosult szülő: vezetett és óvott is egyben, de tiszteletben tartotta a "gyermek" egyéniségét, és megengedő volt a botlásokkal szemben is. Leült hozzánk, és teljes lényével "belement a játékba", amit mi kitaláltunk. Nem asszisztált, nemcsak kísért, de elkísért – mindenhová, ahová menni akartunk. Bár néha kiderült, hogy megvan a maga véleménye, ezt sosem helyezte másoké elé, nem is igen hangoztatta. Inkább csak kérdezte, mi nem úgy látjuk-e…? Nemigen foglalt állást, és részéről ez inkább volt a minden szempontot egybefogó értelem és a mindenkire kiterjedő együttérzés, mint az opportunizmus vagy a bizonytalanság jele. Mondhatnánk, megkülönböztetett szeretettel fordult mindenki felé, de voltaképpen épp az volt ennek a magatartásnak a lényege, hogy szeretet dolgában nem különböztette meg az embereket: egy kolléga, egy felettes, egy politikai tekintély, egy világsztár és egy ügyetlen zeneiskolás gyermek (sőt még egy kutya is) ugyanazt a teljes odafordulást tapasztalhatta tőle. Ezért tekinti most őt saját halottjának mindenki, aki ismerte.
Jóska erős, optimista akarattal küzdött betegségével. Aztán – focinyelven szólva – egy játékidőn túli potyagóllal vesztett. Talán meg se kellett volna adni. De már nem óvhatjuk meg a bírói döntést. Csalódott és nagy szurkolótábor maradt a lelátókon. De ha magunkba nézünk, tudjuk, hogy szomorúságunknál nagyobb az öröm, amellyel életében megajándékozott minket. Ezért a végső szó a háláé!
Most az egyszer mi kísérjük Gábor Jóskát: elkísérjük utolsó földi útjára, de valójában továbbra is Ő kísér és tanít minket – szellemével, arcának, gesztusainak, tetteinek emlékével és az éterben hagyott hangjaival. A billentéssel, amiben benne volt az Igazság.

2017. szeptember

(Megjelent több internetes fórumon, és a Muzsika c. folyóiratban is)

 



Tovább

Nagy győri sikerek a XV. Országos Debreceni Dohnányi Kamarazenei Versenyen

Ismét remekül szerepeltünk 2018. március 2-4. között a XV. Debreceni Országos Dohnányi Ernő Kamarazeni Találkozón és Versenyen, melyen valamennyi kamaracsoportunk díjat kapott!:

Kiemelt nívódíjat, és a Debreceni Egyetem Különdíját kapta a
Haydn: Vonósnégyes B-dúr Nr. 4. op. 76 (I. és III. tétel) előadásáért
Stier Laura (hegedű)
Hurtik Rita (hegedű)
Bélik Tamás (mélyhegedű)
Kutas Mária Anna (gordonka)
kamaratanáruk: dr. Arnóth Balázs

Kiemelt nívódíjat kapott a
Sosztakovics: Zongoratrió, e-moll op. 67 (III. és IV. tétel) előadásáért
Balogh Dorina (hegedű)
Parlag Tímea (gordonka)
Gálác Ivett (zongora)
kamaratanáruk: dr. Choi Insu

Nívódíjat kapott a
Brahms: Zongoraötös f-moll, op. 34 (III. és IV. tétel) előadásáért
Balogh Dorina (hegedű)
Erdei Richárd Zoltán (hegedű)
Bélik Tamás (mélyhegedű)
Lakatos Sára (gordonka)
Dorotovics Ádám (zongora)
kamaratanáruk: dr. Choi Insu