A győri neológ Zsinagóga építésének története

A város zsidósága 1861-ben úgy döntött, zsinagógát épít. A 600 négyszögöles telket-amin az épületegyüttes ma is áll-a hitközség 1866. július 10-én vette meg 6000 forintért. A telekvásárlást követően 1866. augusztus 30-án a "templom-építési bizottmány" tervpályázatot írt ki izraelita templom és iskola tervezésére.
Az ebben szereplő főbb paraméterek a követ­kezők voltak:

  • Templom 400 ülőhellyel, földszint a megfelelő karzatokkal, a főbejárat a nyugati oldalon.
  • Iskolaépület 9 iskolai szobával (5 fiúosztály és 4 lányosztály), egy szoba 100 gyerek és 8 szoba mind-egyik 70 gyermek befogadására alkalmas legyen.

Image

Az építési tervek beadási határideje 1866. december 30. volt. A pályázat nagy érdeklődést váltott ki itthon és külföldön egyaránt. Összesen 33 pályamű érkezett, melyek közül három maradt meg.
A bizottmány felelőssége tudatában és a maga megnyugta­tására a díjazott terveket két másikkal együtt 1867. február 4-én Bécsbe küldte az osztrák mérnök és építész egyesületnek bírálatra. Visszaérkezésüket követően Kliegl József győri ál­lami megyemérnök véleményét is meghallgatva Benkó Károly első díjjal kitüntetett tervét fogadták el kivitelre.
A költségeket a hitközség az ülőhelyek örök áron való megvételéből, a hitközség tagjainak kamatmentes hi­teléből és adományokból fedezte. Az „első ásóbökés” 1868. november 9-én, hétfőn történt meg. A munkák gyorsan haladtak, így 1869. október 9-én az iskolaépület elkészült, és a templom falai elérték a legmagasabb vonalukat. A kőfaragó-, ács-, asztalos- és üvegmunkákat he­lyi iparosok készítették. Az oltár, a csillárok és a díszítőfestés bécsi mesterek kezét dicséri.
Az iskolát 1869. október 17-én nyitották meg ünnepélyesen. Nem késett a templom felavatása sem: 1870. szeptember 15-én a zárkő letételével megkezdődött az ünnepség.

A Zsinagóga mint épület

A győri zsinagóga alaprajza nyújtott téglalapforma. Ebből a sarkokhoz átlós előtérrel illeszkedő, a felső szinten nyolcszögalakban végződő tornyok szabályos nyolcszög alaprajzú központi teret metszenek ki.
Utóbbit öntöttvas oszlopokkal alátámasztott kettős szerkezetű, tamburos fél-gömbkupola fedi, amely hangsúlyosan emelkedik ki az épület tömbjéből, tágassá, ünnepélyessé téve a belső részt. A homlokzatokat az emelt gömbsisakú saroktornyok teszik látványossá. A nagy rózsaablak szinte vonzza a tekinte­tet. Megfigyelhetők az ívelt záródású ikerablakok. A belső tér tengelyében a mizrah-emelvényen áll a lapos kupolá­val koronázott, három-háromoszlopos frigyszekrény. Mö­götte található a tórafülke. Az egész belső térben kétszin­tes karzat fut körbe, kazettás mellvédjén Dávid-csillagok láthatók. A falakat ismétlődő stilizált ornamentális mo­tívumok díszítik, amelyeket dekoratív bordűrök foglalnak keretbe. A zsinagóga főbejárata a nyugati homlokzatról nyílik, a faltömegek hármas tagolása a bejárati tengelyt emeli ki.

Image

Benkó Károly terve a neológ mozgalom egyik legelső templomaként épült meg. Az épület a neológ zsinagógákra jellemző fő ismérveket hordja magán: ilyen az iskolaszárnyak által biztosított csendes templomudvar, a monumentalitásra törekvő, centrális templom a magasba törő kupolával.
Ide tartoznak még az európai sajátossággá vált női karzatok, az orgona és az épület szakrális jellegét hangsúlyozni kívánó vertikalitás. A győri zsinagóga a neológ irányzat egyik alapműve. A késő historizmus és a szecesszió szellemében épített templom hosszú ideig mintaként szolgált más városok zsinagógáinak építésé­hez, a nagyvárosi környezetbe illeszkedő, nagy befogadóképes­ségű zsinagógák méltó előképe lett.

A Zsinagóga bővítése

ImageA templom felavatása után eltelt több mint öt évtized alatt a hitközség tagokban és anyagiakban is gyarapodott, 1910-re már 5583 fővel bírt. A zsinagóga nagyobb ünnepeken szűknek bizonyult, sőt, a karzatok egy esetleges tűz esetén a három „csigalépcsőházon " keresztül nem elég gyorsan és biztonságosan voltak kiüríthetők. A bővítés gondolatával már a századfordulón elkezdtek foglalkozni. Ennek pénzügyi fedezete 1925-ben teremtődött meg, és a város készséggel adott el e célra egy teleksávot a keleti oldalon. 1926. március 25-én rendkívüli közgyűlésen döntött a képvi­selőtestület arról, hogy a nagytemplom baleset- és tűzveszélyes lépcsőházainak állapotáért tovább felelősséget nem vállal, és a tervek szerint elrendeli az átépítésüket. Az elfogadott terv a lépcsőházak helyét a nagytemplomhoz csatolta, a két új lépcsőház között téli templomot alakított ki. A munkálatok 1926. április 19-én kezdődtek meg, és az őszi ünnepi istentiszteletet már az új templomban tartották. A téli kápolnának nevezett kistemplom belső munkái lassan haladtak, így a felszentelésre csak 1927. november 20-án ke­rülhetett sor. A kistemplom a hétköznapokban és a téli időszakban volt az istentiszteletek helyszíne. Ezzel hosszabb időre le is zárultak az építési periódusok a zsinagógában.

A Zsinagóga a II. világháború után

Az 1940-es évek történelmi eseményei, a deportálások következtében a zsidó hitközség létszáma drasztikusan megfogyat­kozott. Győrből és a környékéről 5700 embert deportáltak, s a visszatérés közülük csak mintegy 780-nak adatott meg. Ez nagymértékben meghatározta a zsinagóga további sorsát. A templom újraszentelésére 1946. március 15-én került sor, de a korábban nagy létszámú hitközség által létrehozott zsinagó­gát és iskolát a töredékére csökkent közösség már nem tudta fenntartani.
Győr vezetése abban látta a megoldást, ha az épület állami tulajdonba kerül és kulturális rendezvények helyszínének használják. A magyar állam 1968-ban vásárolta meg az épületet a hitközségtől. Az iskolaszárnyak 54 százalékát 1950-ben államosították, a 46 százalék 1966-ban ajándékozással került az állam tulajdonába. Ezeket elő­ször a gabonaforgalmi vállalat irodáknak használta, illet­ve a városi tanács kezelésében lévő létesítmények leselejte­zett bútorait tárolták bennük. A szárnyépületeket folyama­tosan felújították, a templom és a téli templom állapota azonban egyre inkább romlott. A város részéről felmerült az igény, hogy a déli iskolaszárnyban kapjon helyet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, a templomtérben pe­dig hangversenytermet alakítsanak ki. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Győri Tagozata 1973. október 1-jén ve­hette birtokba az iskolaszárnyat. A Kossuth Lajos utcai iskolaszárnyban továbbra is működött a zsidó hitközség, az első emeleten kapott helyett az imaterem. A nyolcvanas években már csak az állagmegóvásra volt fedezet. Tervek, elképzelések ugyan szép számmal akad­tak, de anyagi fedezet hiányában a megvalósulásig nem jutottak el (1984: a téli templom és a csatlakozó lépcsőházi torony átalakítása). A zsinagóga ügyének megoldá­sa az 1989–1990-es rendszerváltást követően felállt új városi önkormányzatra várt. 1991. március 15-én megalakult a Győri Zsinagógáért Ala­pítvány, amely 1997–2005 között jogfolytonosan Győr Kul­turális Konferenciaközpont Közalapítvány néven működött tovább. Az alapítványban részt vevő intézmények, magánsze­mélyek és más támogató alapítványok célul tűzték ki, hogy a város e kiemelkedően szép és páratlan épületét megmentsék a pusztulástól, s hogy a volt zsinagóga megfelelő helyet biztosít­son kulturális, zenei rendezvényeknek, valamint helyet adjon a képzőművészeti alkotásoknak. 1994–95-ben jelentős összeget sikerült az állagmegóvásra fordítani, sor kerülhetett a kupola és a tetőszerkezet felújítására, 1998–99-ben a Kossuth Lajos utcai, északi homlok­zat felújítására. A fedezetet részben európai uniós, részben állami és önkormányzati források biztosították. A kovácsoltvas-kerítés rekonstrukciója 2002-ben történt meg.

Elérhetőség

Postacím:
Széchenyi István Egyetem
Művészeti Kar
9025 Győr, Kossuth L. u. 5.

Telefon:
+36 (96) 329-735 vagy +36 (96) 314-862

Fax:
+36 (96) 314-862

E-mail:
zene@sze.hu

Térkép

Megközelítés:
Tömegközlekedéssel - a Városháza előtt induló 1-es busszal
Gyalog a vasútállomástól / buszpályudvartól kb. 10 perces kényelmes sétával

Galéria

Művészeti Kar Eseménynaptára

Munkaszüneti nap 2017. október 23.
Elektronikus ZH nap 2017. október 25.
Városi Gyásznap 2017. október 26.
Levelezős konzultációs hétvége 2017. október 27. - 2017. október 28.